Végre

Amikor az ember már odáig jut, hogy az sem érdekli, hogy muszáj-dolgokat kellene csinálni... ez volt tegnap. (Madarakat elláttam, az a muszáj felett van.) Aztán estére a határomhoz értem, hogy elég volt s bevettem a lorugást. Az egyik az 24 orás kb, még mindig dingli vagyok töle, másik már kiment belölem, de végre jobb, alig fájok. Elaludni is sikerült, csak ugy negyedorát fulladoztam lefekvés után, szoval jobbulásban vagyok végre. Igy aztán ma már elkezdtem elpakolni konyhában a dolgokat, lemosni pultokat, már kb nem is látszott konyha van cuccok alatt. Dani ezerrel melozik, azon kivül semmire sincs ideje gyerekekröl meg inkább nem is szolok, mig kicsik voltak, akkor jol voltak nevelve, aztán mi is történt..? Utálok veszekedni, az nélkül meg nem megy.