Phuu

Érdekes felfedezést tettem: olyan részei is vannak lábaimnak, amikröl nem is tudtam. Fájnak.
Ugy kettö körül értünk haza éjjel, már akkor mondtam ma lábra sem akarok állni. No persze muszáj dolgok meg vannak, várnak.
Ez a hülye megfázás még mindig bennem van, tegnap kevésbé köhögtem. Amikor dáthás vagyok, akkor nem tulzás, borzaszto dáthás szoktam lenni, rákvörös orral, pár percenként törölgetni kell, sokan mondták ilyet még nem láttak, hogy ennyire. Most viszont kopkopkop idönkénti orrfulyással megusztam, de mára sürüsödik, most kell figyelnem -és gyogyszerelnem- ne legyen ismét arcüreggyuszi. Höemelkedésem még mindig van.
Tegnap ittam, no persze csak mértékkel, igy egész jol voltam. Család nagyon kedves volt, az ifju pár nagyon édes, nem tudom pontosan mennyi idös Jennie, 27-28 körül, de olyan mértékben kislányos, kislányosan naiv -de nem buta, csak nagyon-nagyon jo ember, olyan nagyon tiszta- hogy elgondolkodtam ebböl ki tud-e nöni, akár ugy már 40 felett lesz, több gyerekkel és szerintem nem. Nem is hiszem ismerek valaki mást aki ilyen, társul hozzá egy nagyon nyugis temperamentum is.
Vendégek száma ugy 100 körül/alatt, majd mutatok pár képet meg irok még.