hétfő, június 1

Közeledik

Közeledik ismét az utazás napja, csak rá gondolok és ráz a hideg. Utálok utazni, már nagyon sok éve utálok, miota csörösök vannak azota még jobban. Gyülölöm itthagyni öket. 3 kicsi elvan családdal, de Lilinek én vagyok a mindene.

Drága pici Lili, most énekel és dumál, puszikat dobál, Molli sztereozik hozzá, alapot zene szolgáltatja. Tegnap elkezdte -vagy nem tegnap, csak nekem tegnap vált felismerhetövé- a gyere szot mondani. Még nem tiszta, de már hallatszik mi akar lenni. Mamát is már egész tisztán mondja, de ritkán, kedvence a papa szo:)

Érdekes dolog történt tegnap:)
Lilinek ugye nagyon szelektiv a hallása ha arrol van szo "nem szabad". Eluntam tegnap s rásegitettem vasalospricnivel (nem szereti, pedig sok madárnak ez a fürdés, hogy lespriccelik öket), ment a polcra, mondtam nem szabad, és gyere! Nem! Na akkor spricc:) Hát nem kellett sokszor lefröcskölni, 4.-re már elég volt mutatni, aztán többször csak szolni is mutogatás nélkül.
Amikor eljött akkor nagy dicséret. Olyan érzésem volt, hogy már többször azért megy a polcra, hogy eljöjjön s dicsérjem, szot fogadott, nem akart semmit megvizsgálni ott, engem figyelt csak:) S most jön az ami érdekes: nagyon jött pusziszkodni, bujni, büszke volt magára, elégedett. Nekem ismét egy "aha" élmény, hogy lám, "csak" egy madár.....

1 megjegyzés:

Blogarchívum