Kedvem lett irni....

Skandináv mentalitás..... -rol jut eszembe....

Sok éve történt, cicifixet kellett vennem, bementem a fehérnemüs boltba itt. Nézelödtem, elado megkérdezte segithet-e, igen, köszönöm, s mondtam méretet, az igényeimet amiket már akkor is támasztottam ezen utálatos ruhadarabal szembe, ne legyen tele müszállal, ne legyen tele csipkével, mert vakarozom. Ment jobbra s balra majd hozott vagy 5-öt mosolyogva kezembe adta s mondta várjak, hozott még. Probálgattam s vásároltam. Nem azt mondta itt és ott nézzem, hanem kezembe adta a szoba jöhetöket.
Barátnöm mondta itteni turistáskodás után, hogy nagyon élvezte, mindenhol ember volt.
Igy van, itt a takaritonö is ember meg a fönök is;) Max kissebb meg nagyobb ember;)

Sok éve Bp, valamelyik nagyáruház, gyerekek még aprok voltak, gondoltuk veszünk nekik Bp-re kis müanyag székeket és asztalt. Találtunk, 3m magasan székek egymásba voltak pakolva s legalul volt olyan stabilabbnak, kényelmesebbnek kinézö néhány darab. Nosza csekély utánjárással sikerült egy eladofiut találni. Nem volt undok, nem vágott pofákat, igaz nem is mosolygott, de ez legyen a legkevesebb. Mondtam mit szeretnék, elkezdte kibányászni.
Anyukám megszolalt: szegény fiu most hogy utálhat minket, ilyen kérésünk van.
Fiu az csak nézett ki a fejéböl, én pedig elmagyaráztam Anyunak: Kedvesen kértem hozzájuthassak az áruhoz, kedvesen segit, ez is a munkaköréhez tartozik, vásárolok és fizetek, hasznot hozok az üzletnek, a haszonbol fizetik a dolgozokat is.

A vevök hozzáállásán is mulik ez, lehet pont azért volt még néhány szék, mert nem merték lepakoltatni a vásárlok? :)))

Taplo vásárlok-eladok témakörbe nem mennék bele, taploságba se, itt is volt hogy tinilány majd átesett a babakocsin, vagy leszakadt volna soknak a karja ha megfogja ajtot mig áttolom a babakocsit, itt sem álomemberek élnek csak. De itt sose lökték le gyereket székröl, ki a sorbol, nem állitották fel szo nélkül buszon, stb... Mindig beszéltek velük az emberek, komolyan, emberként, nem lekezelöen s nem gügyögve. Nagyon kedves dolog, hogy rengetegszer megdicsérték Öket otthon, milyen szépek, no de én meg nem erre tanitottam Öket, és ha nem lettek volna szépek? Nagyon kevés dicséretet kaptak viszont, hogy ilyen udvariasak, fogják az ajtot, köszönnek, stb... kevesen álltak le velük beszélni, tölem kerdezték, tudnak magyarul? Könyörgöm ott a gyerek, kérdezze! De mosolyogva csak ennyit szoktam volt mondani, hogy kérdezze meg. Jééé.. tudnak beszélni ????? Nahát....

Skandináv mentalitáshoz tartozik az is köpködnek. Mert... mert....

Merthogy a zsebkendö az valami amit lehet venni, többnyire 10-es csomagolásban, 6x10, 10x10 db, többnyire 1 félét. Vannak akiknél van zsebkendö, én a kiskölykökböl mikor nyakáig log, akkor szoktam szülö kezébe nyomni, kedvesen 1-1 zsebkendöt.
Munkahelyen kirohangálnak wc papirért, utcán köpködnek, de olyat is láttam már, ugy fujta, hogy egyik lukat befogta másikat utra fujta :(
Merthogy nikotinos kis zacskokat tesznek iny és szájalatt lévö közé, ettöl állitolag sok a nyál, köpik.
Merthogy trahát felköhögik s kiköpik.

Skandináv mentalitás az is, hogy sütik.... jeles ünnepen nem mondom országosan, de ahonnan férjem származik ott ez volt a tradicio, hogy 7 féle sk sütött süti.
Ebböl mennyi van ma szokásban általánosan nem tudom, szeretnek sütni nagyon sokan, de vesznek is, s többfélét. Hétköznapokon is fikáznak és kakát esznek kávéhoz. Fika kávézás/kevesen teáznak, kaka süti. No ha van többféle akkor többnyire majdnem mindegyikböl vesznek 1-1 darabot. Udvariasak vagy 6 félét szeretnek? Nem tudom.
De irhatnám a kajákat is, szépen mindenböl vesznek.
Lehet kapni üditöket üveg-üvegben 3 dl-esek, s rekesszel együtt. Szokás, hogy mindenféle üditöt tesznek bele, aztán vendégek az 1 ihatora röppennek rá, többi áll, miért nem vesznek csak jaffát, 100-bol 99 csak azt akarja inni;) ebböl nem kell kicsi ez- kicsi az.

Olyat is szoktak csinálni, hogy ugy hivnak vendegeket, hogy egyik ezt hozzon, másik azt s összeáll a vacsora is meg a sütizés is.
Családban karácsonykor van ez, de csak miota szülök megöregedtek, hogy ne legyenek leterhelve. Ez nekem is logikus.
...de fura szokás nem, hogy, hogy gyere meghivlak vacsorára süs hust vagy keverj be salátát s hozd... de valahol meg jo is, meghivok 10 embert nem ver ki a kéthonapos költségvetésböl.. sose csináltam ilyet.

Nem mentalitás, csak eszembe jutott, van egy nagyon jo dolog itt vendégváráshoz, nem fözöcske, elözö nap kell (lehet) a nagyját elkésziteni, kiados és mutatos: szendvicstorták. 1 peceptet honlapomon megtalalhatsz, azt leforditottam. Lehet rákos-halas, ilyen-olyan-amolyan.

Itt többnyire alapjáraton elmagyara´zza, orvos-növér, mit fog csinálni s miért. (csuszopénz tilos)
Nem föorvos ur/asszony, professzor... nem. Jan, Malin, Saga, Håkan vagy doktor.
Növéreknek presztizsük van, orvosok szemében is.
Oksa, én Mo-on is igy álltam hozzá, hogy nekem elmagyarázták, alig 1-2 pepeccel találkoztam. De nekem ugye könnyü volt, hátterem megvolt hozzá, többnyire tudni szoktam jol kérdezni is.
Anyu mikor rákos volt, s dokival lebeszéltem, amikor biztosra kiderül se mondják meg, majd én, -huuuu de nagyon nehéz volt, nem is tudtam mit vállaltam, de Anyunak jobb volt igy, rögtön adtam alternativát, harcolsz vagy sem, mert... s nem volt ideje elgondolkodni sem, mert harcolnia kellett ;) - szoval nélkülem kért Anyutol valami papirt vizsgálatrol, nem volt, erre doki: a lánya nem volt ott? Nem, mondta Anyu. Gondoltam válaszolta a doki, ha ott lett volna meglenne ez a papir is:)) Jot kuncogtunk utána Anyuval.
No de, az orvos (nemelyik isten -direkt kisbetüvel most) ilyen helyzetben egy félö betegnél, izgulo családtagnál, itt nem a páciens/hozzátartozo mentalitása a fontos, alapjáraton emberként kellene kezelni. S nem, nem istenitem svéd eü-t, koránt sem, rengeteg a nem jo dolog itt is.

Még van pár gondolatom, akár nem is témhoz kapcsolodo, csak repked a fantáziám, de leragad a szemem...