Édes Lili

Tegnap éjjel megint nem tudtam aludni, ma délelött viszont aludtam volna, ha a drága férjem, nem felejtette volna itthon a mobilját. Egész délelött csörgött, mire sikerült visszaaludnom ujra, ismét csörgöt.... Annyira viszont egyszer sem tértem magamhoz, hogy felkeljek kikapcsolni, annyira viszont magamhoz tértem, érezzem egyre jobban fáj a fejem.

Felkeltem, orákig olyan hányinger enni sem tudtam, aztán gyözött az éhség, ekkor már vehettem be gyogyszert ami valamennyit segitett, még ekkor is nagyon utáltam az egész világot. 6 elött elmentem lefeküdni, közben hazajött Dani, azt még mondtam kit hivjon vissza, mit vegyen s aztán alvás. Lilivel.
No a lényeg: Lefeküdtunk, ö ekkor alaposan vizsgálgatta mi lehet a megemelt fejrészü ágy alatt, lelátni ekkor ugye padloig, s ezt nagyon szereti nézegetni.
Lekapcsoltam a lámpát, magamhoz szoktam huzni, ne bizonytalankodjon sötétben, de ma nem, kiváncsi is voltam, hogy mit csinál.
Hát ez a tündérbaba fél percen belül rajtam feküdt. Szo szerint. Felmasirozott mellkasomra, ledobta magát hasra, fejét lefektette szintén mellkasomra s ááá-áá -zott kicsit, hogy beszélgessünk. Aztán csak ugy döntött csöre számban jobb helyen lesz, meg puszilgassam is akkor már:) Kicsit késöbb én kicsit elforditottam arcom igy csörét arcomon támasztotta meg s elaludtunk, aludtunk kilencig.

Na persze, most sanszom sincs aludjak, tötyörésztem konyhában, adtam még enni madaraknak, föztem ki egy kis tésztát, sajttal, tarjával, tejfölel finom volt, mosogatogép megy, család alszik, remélem Chris is. Most még megyek kicsit tötyörészni halkan, aztán lehet visszanézek a bejátszott sorozatombol ... majd csak elálmosodok...