Reggel

Reggelente kimasirozok konyhába, kitöltöm a fél liter kávémat, beteszem 2 percre melegedni mikroba aztán kevés cukor és tej bele, s bemasirozok ide dolgozoszobába.
Ekkor Lili is elöszmászik, kinyitom az ajtaját, ráül ujjamra, megpördülünk a székkel és szemét fölé tartom. Aztán némi pusziszkodás, pár szo, s eldönti hová akar ülni. Többnyire rá a szék hattámlájára. Szoktunk beszélgetni is kicsit, van hogy csak dünnyögünk. Ilyenkor még nem nyitom ki a reluxát, relativ sötétben vagyunk. Néha lemászik nyakamba, ma is ezt tette, bevackolodik, hozzámnyomja a buksiját és olyannagyon jo. Aztán ahogy kávém fogy, ugy kezd visszatérni belém az élet. Egy kör ki a fürdöbe, ahol nyakamban szokott ülni, s dumálni szokott, dünnyög, puszi-puszi, pusz-pusz-pusz, cuppamtgat hozzá, probálja mondani nagyon szeretlek. Majd bejövünk, ekkor világosságot csinálok, kicsik csipognak, nyujtozkodnak, ugrálnak, esznek kicsit, Lili felmegy ablakba, leellenörzi nincs-e betolakodo madár a kertbe s elereszt egy szolamot, hogy vigyázat, itt a kertörözö madár:) Aztán irány a konyha és reggelikészités csörös népnek, s kvadroban kajálnak.

Régebben történt, még madarak elött, hogy meneteltem reggeli életmentö nedümért, mikor is utközben látom, nappaliban áll a fiam. Mondtam, mit csinálsz Te itt? Hát lejött s tévézni szeretne (kb) mondom, de miért vagy itt? Hát mert lejött. DE miért vagy itt?!! Itt lakom! Na ekkor valami bemozdult agyamban, világosság....Miért nem vagy iskolában? Mert vasárnap van! No kb ilyen álomkoros szoktam reggel lenni:) Vigyázni is kell velem, jobb kikekrülni, mert veszekszem. Mindegy miért, keresnék a kákán csomot ha ma´s nem lenne, de van. Kávé után már nem veszekszem (többnyire, hisz utálok veszekedni) ugye érthetö Dani is probál odafigyelni, hogy legyen készen kávé mire ébredek:)))