csütörtök, július 23

Mulnak a napok, lassan ennek a hétnek is vége

Tegnap Dani összerakta az uj fürészt, leirás az nem volt hozzá. De addig kerestem mig német oldalon találtam svéd variáciot is. Közben hol ilyen, hol olyan szerszám kellett, mondta ezeknek a nevét, én pislogtam, hát magyarul se tudom, nem még svédül, de mikor végre megértettem, akkor mondtam ez is van, az is van, megkerestem. Addig megcsinálta sk, amig a fürészlapot kellett volna cserélni a sokfogu finomra, ekkor mondta hogy azt hiszi ujra le kell szedni a lábakat. Megnéztük neten, mondtam ott kellene szétcsavarozni felül, Ö meg mondta az nem megy, meg se mozdul a csavar. Én gyengekezü, pedig adtam neki orvosi kesztyüt, tekerje a csavarhuzora ugy probálja, sikerült is.
Igy aztán épitkezés ismet nem lett tegnap.

Ma szakado esö fogadott reggel, (öszintén inkább ez mint 40 fok) Ö elment anyagért, majd jött, hogy hol van nagy szög? Mondom az nincs ott a sok-mini-fiokban, de Ö vett nemrég dobozzal, erre leesett, hogy hol is van, kiskonyhában a szekrény alatt. Kicsit vágott, kalapált, aztán nekiállt kitisztitani az ereszt körben a házon, most ismét épitkezik.

Kecskék bementek Molli kalitjába, Molli ült itt a székemen közben, erre jol bezártam kecskéket:) Nagyon jot játszottak, Mollit bezártam kecskék kalitjába, ekkor kiengedtem Lilit aztán késöbb hoztam be kukoricát, Lili be a házába, Molli ki, kecskék ki, nekik mutattam a kukoricát, s betettem saját kalitjukba, erre bementek enni. Molliéba is tettem aztán öt is beraktam, Lilit meg kiengedtem, jol elkukoricáztak ismét, imádják.

Napok ota dekuzom, még pénteken vagy szombaton kezdtem, megcsináltam az utoljára turizott vázát és kaspot, csak lelakkoztam öket, köztesrepesztöztem, -igy az eredeti szin átüt- lefestettem, virágoztam majd néhányszor lelakkoztam. Eccerüek lettek. Vázát a vidám kis müvirágaimhoz készitettem konyhába. A kaspo Tisszi sárgafalu szobájába a fehér butoru azonos rozsákkal dekuzott butorához kiegészitö. Ilyen volt a tükör:
A szintén turizott tükröt még régebben 2x lealapoztam, s akrillal lefestettem fehérre.
Most körbepapiroztam, de amig már ráragasztás utána levagdostam és lecsiszoltam a felesleget....
Aztán lakkoztam a papiros részt és a széleket lefestettem kétszer barnára, majd köztesrepesztözés után drappos-barackkal de igy kicsit világos lett.
A papiros/lakkozott felületeken itt-ott felülrepeszteni akartam -volna- de megöregedett a kettes lakk, probáltam lemosni, nem nagy sikerrel, igy lecsiszoltam, akkor már papirba is belecsiszoltam, kopottabb legyen, aztán lekentem francia antiklakkal, ez sárgás-barnás, 2 napig kellett száradnia. Erre repesztettem -volna- itt ott, de páratartalom oriási, igy nem akart repedni, hajszáritoztam, nagyon apro repedések lettek. Méhviaszt elkevertem bronz pigmenttel, ezzel áttröröltem a felületeket, majd még némi okkerrel és barnával antikoltam, a közterepesztett barack-drapp szint is, aztán ismét egy réteg francia antiklakk, most már a barack-drappos-barnásra is. 2 nap és megszárad.

A ládiko, ezen lesz gomb, csak dekuzás miatt lefeszegettem.

Tükör kerete, vágatni kell bele tükröt, mert "kislány"tükör volt benne, nem igazi.

Maga a "teste" a tükörnek
Ez a barna-drappos-barack-antiklakkos szél részlete

Ha már kezemben volt ez a lakk, lekentem még egy tál-alátétet is, ami erre várt már hetek ota, ehhez van már készen 2 lonyhai régies so/cukortarto és egy ha´ztratási papirtarto.
Tudom szakadt a szelvéta az alátéten, majd nem fog látszodni. (Azt szoktam mondani, akkor tud valaki dekuzni, ha a hibáit el tudja rejteni már:) ) A so-cukortartok, de nem arra használjuk. A papirtörlö tartot valahová eldugtam, azt most nem keresem meg fotozás végett.

3 megjegyzés: