Nos....

Bármelyik kezemet harapom meg, mindegyik fáj.
Sajnos pszichiáteri segitség nincs, kiirja a gyogyszert, pszichologusi még csak lenne, ha...
Másként közelitem meg: Adott egy alkesz. Addig mig nem ismeri el problémája van, addig nincs segitség. Chrisnek sincs problémája, csak nekünk van vele. Azaz nem fogad el segitséget, nem érdekli, Ö jol van igy ahogy van.
Az mi nem vagyunk jol, az le van... , igy aztán ugy okoskodom, hogy alternativa
Vagy elfogadja azt szednie kell a gyogyszert, nincs narko és piálás vagy költözés. Természetesen nem akarom költözzön, miatta nem föleg -most eléggé ki vagyok bukva ahhoz, hogy legszivesebben a föld másik oldalára költöznék én, Tisszi biztos követne hisz sokszor kéri költözzünk le Bp-re mikor kiakad, nyugi legyen már végre, ezért irom föleg miatta. Neki az a legjobb ha olyanok közt van akik szeretik, probálják védeni önmagátol is, elfogadják a gondokkal együtt. Viszont most csak utobbi évekböl, volt pár hasonlo problémás tini aki testvért ölt, családot irtot, ott sem gondolták ez lesz, én sem gondlom, de nem is szeretnék csalodni. Nagyon ronda dolgokat igér be és tudom nem a jozan ész vezérli mikor elborul az agya. Mikor naprol napra ugy élsz, nehogy valamit mondj, nehogy felbosszantsd, nehogy hangod emeld amire ugrik és ezt kell csinálnia a lányodnak is, erröl gyözködöd, nyeljen, türjön. Egy felnöttnek is nehéz, nem még egy gyereknek.
Aztán mikor éppen jo a kedve, akkor Tisszinek meséli el a titkait, Tisszi szavaival: "Mint ha jo testvérek lennénk. Gyülölöm. Ha felnött leszek, nem akarok találkozni vele." Én meg magyarázok.
Dani ugye jol elvan vele, Öt hagyják békén, a többi le van.... , szépen elmagyarázza, hogy kicsi fiam nem szabad ám, aztán semmi történik. Ha kivánsága van fiának ugrik, ha meg éppen gond van akkor sehol sincs.
Jövöhéten megyünk gyámosékhoz, nagyon remélem öntenek néhány jo gondolatot föleg Dani agyába, hogy közös erövel tudjunk segiteni magunknak könnyebb legyen végre az élet mert ahogy most van, ugy pocsék.