Ez-az

Csütörtökön pörögtem, ismét tulpörögtem magam, péntek-szombaton pedig nyögtem. Fájtam nagyon, mert hogy ismét tulhajtottam magam, gyülölöm, hogy nem tehetem amit akarok. Vasárnapra jobb lett, de nagyon kell vigyáznom most.

Szombaton Dani kivágott egy lyukat az iroasztalon, kihuzogatta madzagokat s átdugva lyukon dugta vissza gépekbe vagy a hosszabitoba, igy a sok madzag most nem a kis polcocska felett ömlik át, hanem sokkal diszkrétebben az asztallap és polcocska között. A földön lévö madzag-halom elrejtésére is kiokoskodtam egy dobozt;)

Madarak csak szombat estére térhettek vissza ide dolgozoba, addigra az olaj szaga lecsengett.
Lilivel pénteken is, szombat délután is sziesztáztunk, amikor nagyon fájok jobb ha alszom kicsit délután, mert alvás közben lazulnak az izmaim, igy kevésbé fáj. Ilyenkor Lili megkapja a "párnáját" és azon alszik ágyamban, fejemnél. Mikor lefekszünk, akkor bujocskázni szoktunk, elbujok egy kis kéztöröl mögé, és mondom, hol van Lili, vagy hol van anya, kukucs, elbujtál? Aztán be is szoktam takarni is öt a törölközövel, majd lekapom a buksijárol, nagyokat mosolyog a szeme hozzá:) Betekeri a nyakát, buksiját leteszi sokszor párnára. Aztán dumálunk még kicsit és alvás.
Péntek este mikor mentünk aludni, de már éjszakára, ott volt kalitja háloban, itt dolgozoban be szokott menni este aludni, nem mindig, van hogy vállamba bujik. Háloban viszont hallani sem akart rola, beléptünk szobába már startolt az ágyamba, pedig párnája sem volt ott. Háromszor vittem ki szobábol, ö háromszor vissza rögtön az ágyba. Tudta mit akar:))) Hagytam aludni kicsit, aztán beraktam kalitjába.

Tegnap volt 3 éve hogy Anyu meghalt, nekem ez a gyász napja, ilyenkor elengedem magam, megenegedem magamnak szomoru legyek, egyébként meg inkább nem, magamra teszem a "fedöt" és mosolygok. Tegnap is ugy intéztem, hogy egyedül legyek, zokogtam, ez a kis vacak Lili vállamrol rámászott mellkasomra hogy mit csinálok és dugta csörét számhoz, puszilgatott, nagyon sok puszit adott, vigasztalt. Zabálni valo volt.
Még amikor meghalt Anyu kicsivel utána, Dani elvitte Tisszivel a konténerekbe az oda valokat, végre egyedül voltam, levettem a fedöt és bögtem egy jo nagyot, csak nem lettem kész idöre, megjöttek. Dani kétségbe esve, hogy mi baj? Nincs hozzászokva a könnyeimhez.

Tegnap elveszett Tweety, vagy félorát kerestük mindenhol, kiengedtem öket, hogy irány konyha, repkedtek ki és vissza, játszottak szélcsengövel elöszobában, aztán nem láttam a kis citomot sehol. Ki sem derült hol volt, egyszer cska megjelent. Csippi is nagyon kereste, hivta hogy gui csippi, gui csippi, perregett is, repkedett ki be láthatoan nagyon kereste és aggodott.
Csippi dumálni szokott ha kint is van, igy elég könnyü megtalálni, kicsi viszont cska ritkán szol valamit, néha pedig annyira halkan, hogy kb tized hangerö mint amit Csippi csipog.

Esténként mikor Tisszivel "bujunk" és átdumáljuk a világ dolgait, most már Lili is velünk van ugy, hogy nem is fél Tisszitöl és hagy is minket dumálni. Ha lassan is de szépen tanulja Lili, hogy többiek sem akarják bántani, Tisszinek már sokszor engedi is hogy megpuszilja a csörét.

Ma Tisszi miatt suliban voltunk, mert hogy nagyon sokat hiányzott. Szépen összeállnak a puzzle darabkák is, hogy mi is a gond. Egyik az, hogy nem kakált rendszeresen, jol átbeszéltük, kap extra rostot is, mostanában megy naponta. Aggodik a felsö tagozattol, augusztusban kezdik a hetediket, osztály szét lesz szedve, 6 db hetedik osztály indul, másik iskola, sok tanár lesz, sok gyerek is az az 18 osztály összesen és vándorlás teremröl teremre. Aggodott azért is, hogy nem spanyolul tanulhat, de megnyugtatta ma tanénije, hogy nyugi, tanulhat spanyolul. Angolul elsös kora ota tanul, magyarul ért, olvas-ir, de nem akarja használni, mert lehet valamit rosszul mondana.... Angolt is csak iskolában hajlando használni:) Majd egyszer lazul ez is. Aztán az is gondja volt, hogy tesiorák után zuhanyoznak, de szégyenlös, meg ugye már piros napjai is vannak, igy megbeszéltük mivel csütörtökön utolso 2 ora a tesi, igy akkor itthon zuhanyozik, kedden reggel viszont majd szol a tanár neki pár percel befejezés elött, hogy mehet ki. Aztán lehetnek még dolgok, amik nem derültek ki, viszont megbeszéltük, hogy ha feje-hasa fáj is menjen suliba, mehet iskolanövérhez, Ö is ott volt megbeszélésen iskola igazgatonö is. Irto jo fej ez az igagatonö, 37 éves a legidösebb lánya, ezzel szemben negyven valahány évesnek tippeltem, haja fekete körbe, fölötte meg világos szöke. Ruhái is irto jopofák, duci is magas is és a nem megszokott ruháival irto egyedi. Nagyon ritka az ilyen itt. Határozott és nagyon értelmes, pillanat alatt átlát dolgokat és az itt jellemzö huhogás meg krákogás -szokeresés közben- meg üres frázisok nélkül pár szoban összefoglalja a lényeget. 4 éve beszéltem vele elöször, már akkor is nagyon szimpatilus volt, akkor 3 éve vette át az iskola vezetését, s mig elötte nem jo iskola volt, az állitolag helyi legjobbat csinálta belöle. Amikor gyerekhez szol, azt is teljes tisztelettel teszi, nem lenézöen, nem ugy, hogy én vagyok a nagy-okos-felnött s megmondom neked mi a helyes, hanem kérdez, rávezet, gyerekkel mondatja ki a lényeget, de növér és tanénije is. Nagyon aranyos tannénije van olyan igazi kedves nagymama tipus:) Növér is nagyon aranyos, szoval ma olyan nagyon jo, azon ritka alkalmak egyike amikor a 3 személy akikkel találkoztunk, mind értelmes, kedves, segitökész, s rájuk van ugye bizva az ember legdrágább kicse, a gyermek. A képhez az is hozzátartozik, hogy az elmult évek során már hány tanárral volt dolgunk, akik közül sokra még egy varangyos békát sem biznék. Egyszer szo szerint majdnem ráboritottam az asztalt az egyikre. De hát én nem teszek olyat, igy csak nagyon nyugodt hangon leosztottam, -ilyet sem szoktam- de muszáj volt, utána lejjebb szállt a magas székéröl és lentebb is maradt, majd szerencsére elváltak utjaink hamarosan = megszabadult az iskola is töle;)