kedd, február 24

Telnek a napok...

..szépen, ha nem is mindig csendesen. Hétvégén mind a két gyerek kapott puszikat Lilitöl, persze örködtem mint tyukanyo, csak akkor lehetett pusziszkodni, ha Lili nem volt stresszes. Szombaton lányom karaokézott, ettöl Lili orákig feszült volt, aztán fiam gitározásátol. Utobbit probáltuk ugy oldani, hogy hozta konyhába a gitárt, Lili ült nyakamba és nézte, ahogy halkan játszott. Picik vidáman Chris nyakában, fején ugrálnak ha gitározik, Lili más.

Tegnap este ültem "ott" a zuhannyal szembe, Lili a nyakamban, kicsit csocsált fülemen, hogy forduljak már oda, odafordultam, behajtott nyakkal nézett arcomba majd elkezdett nagyon magyarázni valamit. Látszott nagyon komolyan gondolja és nagyon szeretné ha érteném. Most elöször mondtam neki, hogy tényleg jo lenne ha tudna ugy beszélni, ahogy én. Olyan szépen meg szoktuk érteni egymást, olvasom testbeszédét, probálom kitalálni mit szeretne, de most, hogy madárnyelven magyarázott nem jött össze. Lehet csak azt mondta, menjünk már zuhanyozni, s nem a zuhanykarnisra ült ezt közölni. Aztán hosszu pusziszkodás volt, olyan kis imádnivalo s zuhanyoztunk is:))

1 megjegyzés:

  1. Igen, igen én látom is magam előtt!!!!!:-))
    És még mindig annyiraaaa gyönyörű, nem tudok betelni vele!!!!! Sokszor csak kinagyítom a képeit és nézem az okos szemeit, a gyönyörű szineit!!!!! Csodálatos kismadár!!!!:-)

    VálaszTörlés