hétfő, február 16

Felrobbanok

Fiam probált késziteni mikroban pattogatott kukoricát. Igaz, tavaly nyáron megtanitottam, de elfelejtette. Nem szol mit akar, nem olvassa el, hogy kell, csak beb.... mikroba. Akkor sem zárta le mikor füstölt, viszont behozta megmutatni a szénné égettett. Hát azt hittem felrobbanok. Orákon keresztül szellöztetés, szagelszivo megy, elöszobában a fütésre használatos klimaszerüséget levegöcserére állitottam, mikroban sok tál vizet melegitettem, mostam ki. Tizenfok, talán még jégcsapok is nönek a falakon, ugy áthültek. Szerencsére gyorsan lezsilipeltem ezt a részt ahol csibék vannak, de itt is volt némi füst, kiengedni nem mertem öket, hisz aktiv testmozgáskor többször vesznek levegöt. Szerencsére ezt tulélték. Én allergiás vagyok a füstre, fulladtam vakaroztam. Lányomnak az orra ömlött, de Öt bezavartam. Közben párszor felhivtam férjemet, muszáj volt dühöngenem. Még jo hogy lökött kölyök nem gyujtotta fel a házat!
Most már itt dolgozoban végre kiengedtem madárkákat, de konyha felé nem mehetnek.
Lilivel jo nagyot báboztunk, nagyon szereti öket. Majd lefotozom :)

2 megjegyzés:

  1. Jó ha az embernek vannak gyerekei, különben állandóan alacsony lenne a vérnyomásunk :)

    VálaszTörlés
  2. Hát nem akarlak vígasztalni, de nálunk többször is jól megégett a kukorica, mire rájöttünk, hogy túl erős a mikró hozzá és csak a fele ideig lehet benne hagyni. Arról nem beszélve, hogy valami észveszejtő büdös tud lenni, ha megég!!!!!! Hiába van bezacskózva, ha kinyitod a zacsit csak úgy áramlik a kormos füst kifelé!!!!:-)

    VálaszTörlés