Utazás madarakkal

Tottéékat betettük a kis kék kalitba, kecskéket be kellett fogni, ök mentek a piros cicaszállitoba, s ugye utoljára tettük be öket az autoba, aztán még igazgatás, hogy jo-e, kikötés, erre jön fiam: A madarad itthon felejetetted! Nem, vittük Lilit is. Valamikor utoloso percekben beugrott viszek vastag kötelet, ki is kötöttem duplán a fejtámlákhoz, nagyon tetszett Lilinek. Feneke alatt ujságok és a pici szemetes vödör, porázát pedig rövidre fogtuk. Dani vett nekem Jysk-ben egy kifli-nyakpárnát, azon Lili nem is szeret ülni. No elindultunk, elsö kanyar, Lili nyakamba ugrott, de aztán szépen rájött erre nincs szükség, jol tud kapaszkodni.
Meg sem álltunk a kikötöig, kb 270 km, hajo késett, de egyébként sem volt hely rajta. Fene gondolta délután ekkora forgalom lesz, nem bukkoltunk, de ugy látszik többen igen, akik nem jöttek, felfértünk, 1 orás késés. No ez alatt az ora alatt néhány nemzetközi nyelven megszolitottak, Lili volt a kikötö atrakcioja. Többeknek kézre is adtam fotozzanak;) Lilinek ugye jo ha szokja a népet. Aztán ez a kb összes megállásunkkor igy volt, volt egy kislány akinek a növére kérte, foto, aztán akkor Ö is, azt az arcot filmezni kellett volna, röhögés és sirás másodperces váltakozással, gyorsan le is vettem rola.

Hajo 2,5 orás ut, vittük fel összes madarat, elöször valahova leültünk aztán én elindultam felfedezni s találtam jobb helyet, átcuccoltunk. Madarak asztalon, Lili vállon. Emberek jöttek, mentek, meglátták kicsiket, mosoly, mutogatás s utána Lilit na akkor wow... nem gondoltam volna. Aztán akik nem fedezték még fel azok sem maradtak ki, Lili nekiállt dumálni. Vittem Máriatövismagot, azt kaptak, ették, feltakaritottunk magunk után.

Németországban kerestünk szállást, nem találtunk, elég késön is jutott eszünkbe, igy aludtunk benzinkutnál kocsiban. Nem elöször fordult elö. Másnap Csippiéket mivel Csippi dugta ki fejét a macskaszállito rácsán áttettem a kékbe, igy tisztában voltak, bár mint kiderült rácstáv nem kissebb igy valamennyire törölközövel takargattuk is ezt a rácsot is, körbe vannak lyukak, levegö is volt ki is láttak.
Totte az ut elején hányt egyet, aztán nem, Molli viszont többször. Lili egyszer, pont aludtam, csak éreztem valami landol fejem tuloldalán, -megrázta- lemosogattam mosdoban. Jo rázos uton voltunk.
Persze rendszeresen kaptak enni, inni, 3-an ugye tudnak fecskendöböl, Csippiék vizét néha cseréltem zárt autoban.
Aztán csak hazaértünk, felcuccoltunk, Lilinek itt vettünk egy 60x100-as, 80 magas kutyaszállitot, összecsukhatot, ez remekül bevált, ö ebbe került.
Kecskéket betettem abba amit összel Ebayon vettem, mint madárszállito avagy szabi-kalit. No itt volt a bibi, kifértek rácsok között. No akkor csere, ök mentek a kékbe, Tottéék a másikba. Tudtuk Molli is ki fog férni, rá is jött ma´snap. Öket háloba vittük be, zárt ablak, ajto, éjjelre lepedökkel, lepedöket szorosan kalit alá visszahajtva hermetizáltuk, hogy a szunyoghálos ablakot bukora nyithassuk megfölés ellen, kánikula volt, az ablak elött még függöny is. Molli nem tudta volna kiugrasztani a lehuzos szunyoghálot de nem is akartam kiprobálja.

Aztán kaptunk segitséget, jött Noi és hozott kölcsönbe kalit. Aznap este már abban aludtak. Hálás köszönet érte. Viszont Totte azzal szorakozott hogy megfogta Molli szárnyát, kergette, ekkor már vettünk egy hazautra kiskalitot, Molli abba került át.
--Ide irom: Itthon ujra összeengedtem öket kalitjukba, orákig boldogan kurkászták egymást, azota sem kergeti Mollit, max néha el a táltol.-- Aztán vettünk még egy kiskalitot, azt Mollinak utra, igy jöttünk haza.

Lili cicaszállitoját is vittük, de nem kellett, kalaptarton volt hátul szétnyitva, abban voltak termoszok, poharak, stb...
Se Liliét, se a kéket nem is hoztuk haza, csak a pirosat, abban utazott idönként Lio. Többnyire meg rajtunk.
Otthon Lio lakott Lili öszi kalitjában, ezt haza is hoztuk, elsö idöben abban volt, hogy azt már ismeri, s mig a kalitját Dani szétszedi majd összerakja itt bent közben is madarakkal együtt lehessen.

Otthon sokat reptettük öket, nem a szokásos gyümistálas kaját kapták, hanem hol ezt, hol azt, naponta többször takaritottam kalitokat is, környéket is, állandoan vizestálakkal szladgáltam ki-be. Minimum napi másfél liter ásványviz elment nekik, nem mertem rizikozni a csapit.

Mizo azt mondta vegyünk nemes himet, hát vettünk. De jol is tettük, tünemény ez a kis vacak. Varrtam hámot is hazautra nyusziknak valot szabtam át. Ráadni rá lehet de rágja. Mivel hazauton a hajo csak 3/4 ora igy ekkor kicsiket kocsiban hagytuk, a két nemest hámmal vittük fel. Aztán kaptak a kedvenc magjukat ne a hámot rágja Lio. Kocsiban is volt hámmal, söt ki is szálltam vele néhányszor, no az emberek ugyan ugy reagálnak mint Lilire, hogy gyönyörü:) Hozzá senkit sem engedtem közel, ne legyen még több stressz.

Utközben egy nö németül elöször majd angolul, hogy neki cicája van, s emberek mondják jé cica porázon/hámon, na ezt a madarat látnák, ez az extrém. Másik nö hogy extrém valaki wc-re madárral a va´llán menjen, aztán mutattam kocsinál, hogy nézd, 6 madárral szabira menni, ez az extrém:))) Hát jot mosolygott.

Hazafele sikerült megszállnunk, na ugye padloszönyeg mindenhol, de egy frissen renovált szobát kaptunk, igy másnap délutánra már egész jol sikerült felköhögnöm a muszájt, kemény gyogyszerele´s mellett -rohadt porallergiám- sz´lloban pocsékul is aludtam, aztán mikor elindultunk, Lili boldogan üdvözölte a km-eket fülemtöl néhány centire, de mint akit egy kapcsoloval lekapcsoltak, ugy aludtam vagy 2 orát. Arra ébredtem, Molli is Totte is hányik, következö parkoloban tisztába tettem öket ismét. Nemesek nem hánytak hazauton.

Éjjel 4-re értünk haza, sikerült szomszéd keritésere nem parkolnom, becuccolás, madarak helyükre, mindenkinek kaja és viz, többi cucc be s vagy 6-kor már sikerült meggyöznöm lábaimat vigyenek el a zuhanyig. Itt ültem gépnél sötétben ezért láttam Tottéék kurkásszák egymást alvás helyett. Többiek aludtak.

Lánykám mondta ut elött szegény madarak... hát igen, de mit csináljunk? Nincs senki akiben megbiznék. Aztán mondtam csajszinak, hogy szerencsések nálunk élnek, akkor ennyi áldozatot hozzanak, hogy kibekkeleik szabinkat. Kecskék azok remekül elvoltak, hol egyik, hol másik helyen szeretkeztek, fö a változatosság;) Nem hiszem bárkinek maradando károsodást okoztunk volna, bár némi kellemetlenséget, stresszt azt igen.