A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése

kedd, május 19

Dagad a mellem

Voltunk "bizonyitvány osztáson" Tisszivel. Itt nincsenek osztályzatok, majd 8.-9.-ben lesz csak, szöveges értékelés van.

Kb röviden ennyi:
-külalak: nagyon szépen formázott betük, számok, nem szamárfüles, vonalzot használ, áttekinthetö.
-svéd nyelv: tökéletes helyesirás, korrekt kerek mondatok, jo fogalmazás. Nagyon nagy szokincs.
-angol nyelv: majdnem tökéletes helyesirás, korrekt mondatszerkezet, nagy szokincs, nagyon gyorsan tanulja az uj szavakat, jo kiejtés, jol ki tudja fejezni magát.
-matematika: nagyon gyorsan megérti, korrektül megoldja
-történelem, valla´s, biologia, földrajz: szépen tudja a tanultakat, jol használja térképeket, meg tudja keresni neten is, könyvtárban is amire szüksége van, ha valami érdekli vagy feladat, stb...
-testnevelés, zene, háztartástan: minden rendben
-viselkedés mindig kedves, nyugodt, figyelmes

Kár, hogy sokat hiányzott, nem maradt le anyaggal, de akkor is kár.

No kb ennyi, hát kell énnél több? Bár csak Chris a negyedét hozná, de nem irom le, a jorol sokkal kellemesebb irni mint a gondokrol, s legyen itt a pont.

kedd, április 21

Nagy öröme...

...a lánykámnak: ma a kisvárosi iskolák (nem mind, de majdnem) hatodikosai löni voltak, légpuskával. 200-nál több gyerek. 3-an 49 pontot löttek, a maximális 50-böl, egyik a lányom volt. Lehet tud jol löni? (Vagy neki jutott az egyik nem félrehordo puska? Erröl nem beszélünk;) nem rontjuk el az örömét ) Boldog:)

kedd, március 31

Ez-az

Csütörtökön pörögtem, ismét tulpörögtem magam, péntek-szombaton pedig nyögtem. Fájtam nagyon, mert hogy ismét tulhajtottam magam, gyülölöm, hogy nem tehetem amit akarok. Vasárnapra jobb lett, de nagyon kell vigyáznom most.

Szombaton Dani kivágott egy lyukat az iroasztalon, kihuzogatta madzagokat s átdugva lyukon dugta vissza gépekbe vagy a hosszabitoba, igy a sok madzag most nem a kis polcocska felett ömlik át, hanem sokkal diszkrétebben az asztallap és polcocska között. A földön lévö madzag-halom elrejtésére is kiokoskodtam egy dobozt;)

Madarak csak szombat estére térhettek vissza ide dolgozoba, addigra az olaj szaga lecsengett.
Lilivel pénteken is, szombat délután is sziesztáztunk, amikor nagyon fájok jobb ha alszom kicsit délután, mert alvás közben lazulnak az izmaim, igy kevésbé fáj. Ilyenkor Lili megkapja a "párnáját" és azon alszik ágyamban, fejemnél. Mikor lefekszünk, akkor bujocskázni szoktunk, elbujok egy kis kéztöröl mögé, és mondom, hol van Lili, vagy hol van anya, kukucs, elbujtál? Aztán be is szoktam takarni is öt a törölközövel, majd lekapom a buksijárol, nagyokat mosolyog a szeme hozzá:) Betekeri a nyakát, buksiját leteszi sokszor párnára. Aztán dumálunk még kicsit és alvás.
Péntek este mikor mentünk aludni, de már éjszakára, ott volt kalitja háloban, itt dolgozoban be szokott menni este aludni, nem mindig, van hogy vállamba bujik. Háloban viszont hallani sem akart rola, beléptünk szobába már startolt az ágyamba, pedig párnája sem volt ott. Háromszor vittem ki szobábol, ö háromszor vissza rögtön az ágyba. Tudta mit akar:))) Hagytam aludni kicsit, aztán beraktam kalitjába.

Tegnap volt 3 éve hogy Anyu meghalt, nekem ez a gyász napja, ilyenkor elengedem magam, megenegedem magamnak szomoru legyek, egyébként meg inkább nem, magamra teszem a "fedöt" és mosolygok. Tegnap is ugy intéztem, hogy egyedül legyek, zokogtam, ez a kis vacak Lili vállamrol rámászott mellkasomra hogy mit csinálok és dugta csörét számhoz, puszilgatott, nagyon sok puszit adott, vigasztalt. Zabálni valo volt.
Még amikor meghalt Anyu kicsivel utána, Dani elvitte Tisszivel a konténerekbe az oda valokat, végre egyedül voltam, levettem a fedöt és bögtem egy jo nagyot, csak nem lettem kész idöre, megjöttek. Dani kétségbe esve, hogy mi baj? Nincs hozzászokva a könnyeimhez.

Tegnap elveszett Tweety, vagy félorát kerestük mindenhol, kiengedtem öket, hogy irány konyha, repkedtek ki és vissza, játszottak szélcsengövel elöszobában, aztán nem láttam a kis citomot sehol. Ki sem derült hol volt, egyszer cska megjelent. Csippi is nagyon kereste, hivta hogy gui csippi, gui csippi, perregett is, repkedett ki be láthatoan nagyon kereste és aggodott.
Csippi dumálni szokott ha kint is van, igy elég könnyü megtalálni, kicsi viszont cska ritkán szol valamit, néha pedig annyira halkan, hogy kb tized hangerö mint amit Csippi csipog.

Esténként mikor Tisszivel "bujunk" és átdumáljuk a világ dolgait, most már Lili is velünk van ugy, hogy nem is fél Tisszitöl és hagy is minket dumálni. Ha lassan is de szépen tanulja Lili, hogy többiek sem akarják bántani, Tisszinek már sokszor engedi is hogy megpuszilja a csörét.

Ma Tisszi miatt suliban voltunk, mert hogy nagyon sokat hiányzott. Szépen összeállnak a puzzle darabkák is, hogy mi is a gond. Egyik az, hogy nem kakált rendszeresen, jol átbeszéltük, kap extra rostot is, mostanában megy naponta. Aggodik a felsö tagozattol, augusztusban kezdik a hetediket, osztály szét lesz szedve, 6 db hetedik osztály indul, másik iskola, sok tanár lesz, sok gyerek is az az 18 osztály összesen és vándorlás teremröl teremre. Aggodott azért is, hogy nem spanyolul tanulhat, de megnyugtatta ma tanénije, hogy nyugi, tanulhat spanyolul. Angolul elsös kora ota tanul, magyarul ért, olvas-ir, de nem akarja használni, mert lehet valamit rosszul mondana.... Angolt is csak iskolában hajlando használni:) Majd egyszer lazul ez is. Aztán az is gondja volt, hogy tesiorák után zuhanyoznak, de szégyenlös, meg ugye már piros napjai is vannak, igy megbeszéltük mivel csütörtökön utolso 2 ora a tesi, igy akkor itthon zuhanyozik, kedden reggel viszont majd szol a tanár neki pár percel befejezés elött, hogy mehet ki. Aztán lehetnek még dolgok, amik nem derültek ki, viszont megbeszéltük, hogy ha feje-hasa fáj is menjen suliba, mehet iskolanövérhez, Ö is ott volt megbeszélésen iskola igazgatonö is. Irto jo fej ez az igagatonö, 37 éves a legidösebb lánya, ezzel szemben negyven valahány évesnek tippeltem, haja fekete körbe, fölötte meg világos szöke. Ruhái is irto jopofák, duci is magas is és a nem megszokott ruháival irto egyedi. Nagyon ritka az ilyen itt. Határozott és nagyon értelmes, pillanat alatt átlát dolgokat és az itt jellemzö huhogás meg krákogás -szokeresés közben- meg üres frázisok nélkül pár szoban összefoglalja a lényeget. 4 éve beszéltem vele elöször, már akkor is nagyon szimpatilus volt, akkor 3 éve vette át az iskola vezetését, s mig elötte nem jo iskola volt, az állitolag helyi legjobbat csinálta belöle. Amikor gyerekhez szol, azt is teljes tisztelettel teszi, nem lenézöen, nem ugy, hogy én vagyok a nagy-okos-felnött s megmondom neked mi a helyes, hanem kérdez, rávezet, gyerekkel mondatja ki a lényeget, de növér és tanénije is. Nagyon aranyos tannénije van olyan igazi kedves nagymama tipus:) Növér is nagyon aranyos, szoval ma olyan nagyon jo, azon ritka alkalmak egyike amikor a 3 személy akikkel találkoztunk, mind értelmes, kedves, segitökész, s rájuk van ugye bizva az ember legdrágább kicse, a gyermek. A képhez az is hozzátartozik, hogy az elmult évek során már hány tanárral volt dolgunk, akik közül sokra még egy varangyos békát sem biznék. Egyszer szo szerint majdnem ráboritottam az asztalt az egyikre. De hát én nem teszek olyat, igy csak nagyon nyugodt hangon leosztottam, -ilyet sem szoktam- de muszáj volt, utána lejjebb szállt a magas székéröl és lentebb is maradt, majd szerencsére elváltak utjaink hamarosan = megszabadult az iskola is töle;)

hétfő, március 16

Tisszi hétfö

Növérig jutottunk ma, holnap reggel 9-re kapott akut idöt dokihoz. Eszik 2 falatot és görcsöl. Éhes:(((

vasárnap, március 15

Tisszi

Semmit sem találtak, kb 1-re értek haza. Most ismét rosszul van :((

péntek, február 20

Nyügös a csajszi

Nyügös a kis taknyosom, orra már nem folyik állandoan viszont elkezdett köhögni idönként. Höemelkedése is van, ami 36,6-37 C csak éppen Ö 35,9-röl indul, az a normál hömérséglete.
Este konyhai szoffán aludt el, éjjel lerugott egy nagypohár (fél liter) vizet az asztalrol, ami elöször az asztalon ismét felhalmozott papirjai, ceruzái, miegymások alá ömlött, aztán le a székekre, közben a pohár is le a földre. Persze ripityára tört. Nagyját feltakaritottam, porszivoztam. A nagyon elbujt üvegdarabokat meg délelött.
Ö pedig aludt délelöttöl délutánig is, utána jo nagy veszekedést is levágott, hogy miért nem ébresztettem fel, majd hozzáfüzte, hogy mikor bátyja felkeltette, akkor nagyon fájt a feje és inkább visszaaludt.

Tegnap piros betüs ünnep volt nekem;) mert orákat beszélgettem a fiammal. Többnyire minden vagyok, csak 2 lábon járo jo ember nem. Ugye én vagyok az, aki csak annyi felelösséget ad neki, amivel élni is tud, rémes elvárásaim vannak, pl mondja meg hol van, egyen gyümölcsöt, ilyen dolgokkal szekálom:)) Olyan iskolát találok neki, ami rá van szabva, az Ö speciális igényeire (halmozottan sérült, de az IQ-ja az rendben) hallani sem akar rola, de sikerült lekenyerezni s elment kiprobálni és nagyon-nagyon tetszik neki.
Tudom kinövi(k) a tinikort, max addigra csak ösz hajszálaim lesznek már, ha még lesz hajam, lehet az összes kihullik addigra. Sokszor azt gondolom, hogy ha az ember tisztába lenne azzal, milyen nehéz a tinikorban lévö gyerekekkel -nekik is, önmagukkal is- akkor százszor meggondolná hogy legyen-e gyermek. De bájos kis gondozásra szorulo ártatlan babaként kezdik, akiknek nehéz ellenállni :))

Sokszor morfondirozok, hogy jol csinálom-e? Férjemék sokan voltak, Anyu otthon, de állatokat is ellátta, az összes gyereket, sk sütötte a kenyereket, mosott, fözött, teritett, nagyon fáradt volt, gyerekek lekére se maradt se idö, se energia, nöttek szabadon. Apja ölében Dani 1x ült, akkor amikor egyik bátyja 5 évesen kihuzta a tobol, mert majdnem belefulladt. Dani középsö gyerek, nyugit és békét akart, kicsik és nagyok elöl is bujt, utálja a konfliktusokat. Utálja velem is, gyerekeivel is, meg mindenki mással is, nagyon békés ember. Aztán hagyná is szabadon a gyerekeket, csak éppen a fia ugye nem olyan egészséges mint Ök voltak, folyamatos figyelemre volt -van sokszor most is, de már nem állandoan- szüksége, a kicsi meg könyökböl féltékeny, nehogy már a nagy figyelmet kap folyamatosan, Ö kimaradjon. Hát bizony millio évig én majd szét szakadtam, megfeleljek és védenem is kellet a kicsit, Chris ne verje.
+ hogy rossz modelt választottam ;) mennyivel egyszerübb azt mondani kuss! Miért? Mert én a hatalamas azt mondtam! Hát nem, se verés, se hatalom nem volt, fönököt se nyomtam soha pofán, pedig volt amelyik megérdemelte volna, akkor mire fel lenne jogom arra, hogy egy nálam kissebbet és védekezésre fizikailag/szellemileg/lelkileg is képtelen palántát megalázzak? Türelem és türelem. Kb Thomas Gordon P.E.T. Pedig a könyvet sok évvel késöbb olvastam, s kb ugy csináltam elejétöl. De hogy jol csinálom-e azt nem tudom. Csináljuk? Nem,a férjem az nem morfondirozik ilyesmin, halkan csinálja ugy ahogy Ö jonak gondolja, aztán néha jol megmosom a fejét, figyeljen a gyerekek igényeire.
Valamikor régen, még naiv koromban ugy gondoltam fiam is ugy hagyja el a ház küszöbét mikor önállo élelet kezd, hogy tud mosni, vasalni, fözni, takaritani, ablakot pucolni, stb.......... hát lehet nagyon leszek majd szidva, mert a seggét azt szigoruan nem simogatom -nem is ugráltat engem, apját igen ;) - de nem megy. Tud takaritani, ha akar, portörlésig pl még nem jutott el, hogy alapbol beletartozik, de ha nem akarja csinálni akkor nem csinálja, tini-fáradt és lusta, én pedig vagy morgok és veszekszem akkor talán van eredmény, vagy nem és akkor kérésre nagyon ritkán történik valami. No már most utálok veszkedni, Ö sziv majd meg a menyem, szidnak hát szidnak, de az nem jelent "napi" harcot. Söt, lehet a lányom is képzetlenül hagyja majd el a házat, de nem és nem és nem, ami szép szoval nem megy, azt nem fogom kizsarolni, büntetni vagy veszkedni mert méreg a kapcsolatunban és nehéz ez veszekedés nélkül is. Ha szükségük lesz rá majd megtanulják. Azt verem fiam fejébe is, hogy nem a nö dolga a háztartás, közös és közös munka. Aztán olyan dolgot is probálok jol beleverni, hogy nincs megcsalás. Anyosomék valamit jol csináltak, mert gyerekeik, az összes monogám. (Ne kuncogj, tudom, amiröl nem tudok, arrol nem tudok, de kisujjam körmét rá sose léptek félre ;) ) A szeretet/szeretkezés. A szex meg érzelmek nélkül megint más, "tanitom" hogy gondolkozik, lelkizik az átlagnö, mire számithat, mi bánto. Barátnöjevel 1 éve vannak együtt, nagy a szerelem. Szép nagyon a kölyök, nem akarom legyet is röptében, fözni megtanulhat, mosogatni is, én ezt probálom adni menyemnek/fiamnak avagy unokáimnak, hogy nagyobb legyen az esélyük együtt is maradnak, lelkét csiszolom és finomitom. Nehéz felnöttnek lenni is.
A jo házasság nagy titka, hogy a partner van az elsö helyen én a másodikon, ha ezt adom és kapom, szeretet, tisztelet alapon akkor a többi müködik.
S ugy bánj másokkal, ahogy akarod veled bánjanak! Velem is mondtam fiamnak tegnap és kuncogtunk;)

hétfő, február 16

Felrobbanok

Fiam probált késziteni mikroban pattogatott kukoricát. Igaz, tavaly nyáron megtanitottam, de elfelejtette. Nem szol mit akar, nem olvassa el, hogy kell, csak beb.... mikroba. Akkor sem zárta le mikor füstölt, viszont behozta megmutatni a szénné égettett. Hát azt hittem felrobbanok. Orákon keresztül szellöztetés, szagelszivo megy, elöszobában a fütésre használatos klimaszerüséget levegöcserére állitottam, mikroban sok tál vizet melegitettem, mostam ki. Tizenfok, talán még jégcsapok is nönek a falakon, ugy áthültek. Szerencsére gyorsan lezsilipeltem ezt a részt ahol csibék vannak, de itt is volt némi füst, kiengedni nem mertem öket, hisz aktiv testmozgáskor többször vesznek levegöt. Szerencsére ezt tulélték. Én allergiás vagyok a füstre, fulladtam vakaroztam. Lányomnak az orra ömlött, de Öt bezavartam. Közben párszor felhivtam férjemet, muszáj volt dühöngenem. Még jo hogy lökött kölyök nem gyujtotta fel a házat!
Most már itt dolgozoban végre kiengedtem madárkákat, de konyha felé nem mehetnek.
Lilivel jo nagyot báboztunk, nagyon szereti öket. Majd lefotozom :)